Jelenlegi hely

Alapító Okirat

Schönherz Kollégiumért Alapítvány
módosított egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

Preambulum

Alulírott Alapító 1989.novemberében létrehozta a Schönherz Kollégiumért Alapítványt, amelyet a Fővárosi Bíróság 1990. november 6-án kelt 8. Pk. 64081/2. ügyszámú végzésével, 692. sorszám alatt nyilvántartásba vett.

Az Alapító az alapító okiratot az 1997. évi CLVI., valamint a 2001. évi CVI. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően módosította és az Alapítványt közhasznú szervezetet a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vett..

Alulírott Alapító a 2013. évi V. törvény vonatkozó §-ai; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a 350/2011 (XII.30.) kormányrendelet alapján kérelmezem az Alapítvány közhasznú jogállásának, továbbá az alábbi módosítások (vastag betűkkel kiemelve) nyilvántartásba vételét.

1) Az Alapító: név: dr. Slezsák István
lakcím: 2131 Göd, Török I. u. 9.

2) Az Alapítvány neve: Schönherz Kollégiumért Alapítvány

3) Az Alapítvány székhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/H.

Az Alapítvány telephelye: 1111 Budapest, Egry József utca 18.

4) Az Alapítvány célja:
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Schönherz Zoltán Kollégium tagjainak értelmiségivé válását segítő szakmai, tudományos és közösségi tevékenységének támogatása, szakmai és kulturális kiadványok, rendezvények finanszírozása, a kollégiumi hagyományok őrzése, ápolása, a kollégium állagmegóvása, esetenként a kollégium épületének felújítása.

Az Alapítvány a fenti célok megvalósítását például az alábbi feladatok vállalásával kívánja elősegíteni:
- a Schönherz Kollégiumban működő Simonyi Károly Szakkollégium tagjainak szakmai fejlődésének támogatása tanfolyamokon és szakmai eszközök beszerzésén keresztül,
- hagyományos nagyrendezvények – Schönherz Qpa, Csillagtúra, stb. – szervezése és lebonyolítása,
- hagyományőrzés, öregtalálkozók szervezése,
- vezetőképző táborok szervezése és lebonyolítása,
- kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása,
- az elsős diákok beilleszkedésének segítése, a Gólyatábor, a Gólyabál és egyéb elsős rendezvények szervezése és lebonyolítása,
- a hallgatók sportolásának támogatása, eszközök beszerzésével és rendezvények támogatásán keresztül,
- kirándulások szervezése és lebonyolítása.

5) Az Alapítvány által végzendő közhasznú tevékenység:
a)Közfeladat: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
Közfeladatot ellátó szerv: állam
2011. évi CCIV. a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 8. § (6) bekezdés
A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet.
- 2011. évi CCIV. a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 54. §.

A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet: ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet. A szakkollégiumokat, illetve a roma szakkollégiumokat felsőoktatási intézménnyel együttműködve azok is létesíthetnek, akik felsőoktatási intézmény alapítására, fenntartására e törvény alapján jogosultak. A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához.
b) Közfeladat: kulturális tevékenység
Közfeladatot ellátó szerv: A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok
2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 7. pont

Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása

A közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

Az Alapítvány hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján az Alapítvány szolgáltatásai az Alapítvány kuratóriumi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

A közhasznú jogállás kérelmezésének feltételének teljesülése a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) és (5) bekezdései alapján, a 2012-2013. évi beszámoló tekintetében:

(4) Megfelelő erőforrás áll az Alapítvány rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai)- a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül- eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az Alapítványnál, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységét végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlésére a 2011. évi CLXXV. törvény 48. valamint 49.§-ai az irányadóak.

6) Az Alapítvány induló vagyona: az Alapító által rendelkezésre bocsátott összesen 100.000.- forint, azaz: Egyszázezer forint.

6.1. Az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány teljes vagyona felhasználható, egykori felhasználással legfeljebb 90% köthető le kötelezettségvállalással. Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.

6.2. Az Alapítványhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. A csatlakozó vagyoni juttatás teljesítésével - bármely pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás Alapítvány részére történő teljesítésével – csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. A csatlakozást követően a csatlakozót alapítói illetve más jogok nem illetik meg.

6.3. Az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja.

6.4. Az Alapítvány pénzbeli, dologi és természetbeli támogatásokat, valamint ingyenes szolgáltatást is elfogadhat, elfogadásáról a Kuratórium dönt.

6.5. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

6.6. Az Alapítvány támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az alapítványi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti.

6.7. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

6.8. Az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

6.9. Az Alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, alapítvány elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Az Alapítvány a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet- közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is- folytathat és- célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében- gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél illetve közhasznú célok szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

Az Alapítvány az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

Az Alapítvány bevételei:
a) alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon hozadéka;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel
c) a költségvetési támogatás
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből jutatott támogatás
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel
e) más szervezettől illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az alapítvány szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség

Az Alapítvány gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-a irányadó.

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Az Alapítvány könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai:

Az Alapítvány beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget)
b) az eredmény kimutatást (egyszerűsített mérleget)
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet

Az Alapítvány köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt- az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az Alapítvány beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az Alapítvány beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

7) Az Alapítvány ügyvezető szerve: a Kuratórium, melynek létszáma 7fő.

7.1. Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

1. név: Nagy Márton Donát (kuratóriumi elnök)
lakcím: 2112 Veresegyház, Hordó utca 10.

2. név: Manz János Károly (kuratóriumi alelnök)
lakcím: 1222 Budapest, Kas utca 5.

3. név: Mérő László
lakcím: 9700 Szombathely, Nagy Lajos Király utca 21.

4. név: Falusi Dávid Levente
lakcím: 2740 Abony, Jókai Mór utca 16.

5. név: Matisz Kamilla
lakcím: 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 46. 4. em. 3.

6. név: Szabados Ákos
lakcím: 3580 Tiszaújváros, Szent István út 63.

7. név: Sándor László
lakcím: 1027 Budapest, Bem József u. 16.

Az Alapítvány kuratóriumának két tagja együttesen jogosult a képviseletre: akként, hogy Nagy Márton Donát, Manz János Károly és Sándor László kuratóriumi tagok közül bármely kettő egymással képviselheti együttesen az Alapítványt, képviseleti joguk korlátozás nélkül áll fenn. .A többi kuratóriumi tag képviseleti joga kizárólag Nagy Márton Donáttal együttesen áll fenn, nem terjed ki a bankszámla feletti rendelkezési jogra.

A kuratóriumi tagokat az Alapító határozatlan időre kéri fel, amely megbízatás csak indokolt esetben vonható vissza. A kurátorokat az Alapító jelöli ki. Az elnököt az Alapító jelöli ki, az alelnököt a kuratórium tagjai választják meg. A Kuratórium tagjai indokolt esetben költségtérítésben részesülhetnek, melyről esetileg a Kuratórium dönt.

Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (Kuratórium), amelyben az Alapító - közvetlenül vagy közvetve - az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat [2013. évi V. törvény 3:397. §. (4) bekezdés].

Kuratóriumi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet kuratóriumi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet kuratóriumi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

Megszűnik a kuratóriumi tag megbízatása
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

7.2. A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, támogatások odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekéréséről, csatlakozások elfogadásáról. Az Alapító felhatalmazza a Kuratóriumot, hogy saját működési rendjét külön szabályzatban meghatározza/szabályozza. Felhatalmazza továbbá a Kuratóriumot az éves költségvetési tervek készítésére.

7.3. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal az Alapító kérésére tájékoztathatja az Alapítót az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására.
A Felügyelő bizottsága a döntéseit, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozat elvetettnek tekinthető.

7.4. A Kuratóriumot az elnök, vagy bármely kuratóriumi tag írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (igazolható módon) értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat.

7.5. A Kuratórium ülései nyilvánosak, azonban a napirendi pontok ismeretében a Kuratórium dönthet zárt ülés elrendeléséről is; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor a tagok közül legalább 4 fő jelen van.

A Kuratórium döntéseit, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet egyhangúlag fogadja el.

7.6. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [2013. évi V. törvény 8. könyv, 8:1. §. (1)] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig-,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.7. A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.

Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Alapítvány elnöke vagy alelnöke látja el.

A Kuratórium döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint az Alapítvány honlapján teszi közzé, illetve a Schönherz Zoltán Kollégiumban kifüggeszti.

Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Alapítvány székhelyén - az Alapítvány képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

A Kuratórium évente egyszer a http://alapitvany.sch.hu, http://www.sch.hu internetes címen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviselet lapjában nyilvánosságra hozza az Alapítvány szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

8) Felügyelő Bizottság

8.1. Az Alapítvány felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító kéri fel határozatlan időre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Felügyelő Bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

1. név: Illésy Pál (felügyelő bizottsági elnök)
lakcím: 2100 Gödöllő, Fenyvesi nagyút 48.

2. név: Ferencz Bálint
lakcím: 7632 Pécs, Fazekas Mihály u. 6. fszt. 1.

3. név: Kruták Zsófia
lakcím: 4405 Nyíregyháza, Elsőházhely út 36.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Kuratórium elnöke, vagy tagja,
b) az Alapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig-,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést
alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A Felügyelő Bizottság tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítót és a Kuratóriumot, amennyiben más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői megbízatásuk keletkezik, és a megválasztást megelőzően a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezető tisztségviselői megbízatása vagy sem.

8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben költségtérítésben részesülhetnek, melyről a Kuratórium dönt. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

8.3. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, - amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal – és a szerint működik.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.

A Felügyelő Bizottság ülései általában nyilvánosak; azonban a napirendi pontok ismeretében zárt ülést rendelhetnek el; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor.

A Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

8.4. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

8.5. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Alapítvány működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Alapítvány Kuratóriumától, illetve munkavállalóitól, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

Az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé,
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság jogosult.

Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet és az Alapítót.

A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:
a tag halálával,
lemondással,
az Alapító által történő visszahívással,
az Alapítvány megszűnésével.

- A tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
- A taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

9) Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

10) Ha az Alapítvány Kuratóriuma vagy annak tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A tisztségviselő az általa e minőségben az Alapítványnak okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szerint felel.

11) Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Nem állít jelöltet továbbá az Európai Parlamentbe, megyei jogú város képviselő testületébe, nem jelöl polgármesteri posztra.

12) Amennyiben az Alapítvány befektetési tevékenységet végez, a Kuratórium Befektetési Szabályzatot készít és azt egyhangúlag fogadja el.

13.) Záró rendelkezések:

Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.

Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén a 2013. évi V. törvény 3:403.-3:404. §-ia az irányadóak. Az Alapítvány maradék vagyona – a hitelezők kielégítése után – Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesület támogatására kell fordítani.

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény 3:1-3:48 és 3:378. § - 3:404 §-ai; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a 350/2011 (XII.30.) kormányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Az Alapítvány jogi személy. Jelen Alapítvány a közhasznú jogállását a Fővárosi Törvényszék közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Alulírott Alapító igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. –ának (2) bekezdése alapján jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Jelen alapító okirat a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésével lép hatályba.

Budapest, 2016. október 27.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer